Paleo csevely

Hét-nyolc éve indult a Tények-tévhitek oldalam, s ez volt az első képeslap, amit akkor kiküldtem maroknyi olvasómnak. Azóta is a kedvencem, ezzel kívánok Nektek 

Boldog Paleo Karácsonyt.

Paleo kantin

Paleo kávéház

Paleo szalon

Paleo-társalgó

Dumcsi csak úgy 6

dumcsi csak ugy 5

Szendi Gábor: Párizs paleós szemmel

A paleo egy életforma, és tapasztalataim szerint semmi akadálya annak, hogy utazáskor is paleo elvek szerint éljünk. Ehhez csak némi rákészülés, és a fagylaltosok és csokiárusok szirénhangjával szembeni süketség szükséges.

Sokaknak okoz fejtörést, miként tartsák be a paleoelveket utazáskor, nyaraláskor, különösen külföldön. Sok éves tapasztalatom, hogy ez -némi előrelátással, és a kísértéseknek való ellenállással - elég egyszerűen megoldható. Persze, mindig vannak kivételek. Pár éve egy lány kérdezte levélben, mit tegyen, mert a Szaharába három hetes tevetúrára indul, és ott a fő eledel valami lepényféle. Azt válaszoltam neki, hogy ilyen körülmények közt nincs más választása, mint a túlélésre koncentrálni. Az éhhalálnál még az egészségtelen táplálkozás is jobb, s a nyugati vagy "földművelő" étrend nem három hét alatt fejti ki megbetegítő hatását. De ezen az alapon mégsem tanácsolom, hogy csak a kényelem kedvéért akár egy hétre is felhagyjunk a paleóval, ha máskülönben kis odafigyeléssel meg tudjuk oldani. A paleo egy életforma, egy életelv, s az ember tartását szokásai és elvei adják. Aki a körülményekhez illően könnyedén cserélgeti elveit, az igazából nem is köteleződött el egyik mellett sem. Másrészt sokak elrettentő tapasztalata, hogy a "melléevés" gyorsan megbosszulja magát, pattanások, afták, puffadás formájában. Mellesleg ezek a gyorsan jelentkező tünetek is mutatják, milyen étrendhez edződött hozzá a nyugati ember.

Idén 12 napot töltöttem Párizsban, s végig könnyedén tartottam a paleo táplálkozás szabályait.
Tudtam előre, hogy elsősorban a paleo reggeli fog nehézséget jelenteni, a szállodában ugyanis kifli, croissant, pirítós és müzlik a fő eledelek. A szállodalakók nagy lakmározásokat csaptak ezekből, és térfogatukból látszott is, hogy ezt az abrakot eszik otthon is. Elkerülendő a reggeli koplalást, sütöttem előre egy tepsi kókuszlisztes meggyes piskótát (15 tojás szétválasztva, eritrittel felverve, 1 dl kókuszzsír, 10 dkg kókuszliszt, 1 sütőpor, egy üveg meggybefőtt) és beszereztem fél kiló Gastroyal Paleolit Sajtos-szezámos rudat és fél kiló Gastroyal Paleolit Kakaós kekszet. A piskóta hűtés nélkül 4 napot bírt ki. Amíg tartott, addig azt vittem le a reggelihez, plusz felfaltam a sonkát és a sajtot, amit kaptunk a reggelihez. A DM-ben még itthon vettem zabtejszínt, a kávémba azt öntöttem. Később Párizsban találtunk mandulatejet is a boltokban, sőt ugyanolyan zabtejszínt is, mint amit itthon vettem. A kedves kocka alakú konyhásnő gyorsan elkönyvelt minket a "furcsa párnak", látva dobozainkat, maréknyi bekapdosott vitaminjainkat. Az ottfelejtett szacharinomat kidobta, mert nem tudta, mi az.

A piskótaellátmány kimerülése után minden reggel két Gastroyal Paleolit Kakaós kekszet vittem le a reggelihez és megkentem őket vajjal. Ez a keksz eléggé tömör és laktató, de azért ha mégis éhes maradtam, elropogtattam néhány sajtos-szezámos rudacskát. Persze, lehet sütni is száraz süteményeket előre, de nekem nem volt időm kikisérletezni a megfelelő fajtát, ezek a gastroyalos sütik pedig már beválltak. A "minden kötél szakad" esetre vittem azonban aszalt áfonyát és zabpelyhet, s az utolsó két nap mandulatejjel felöntve már ezt reggeliztem. Mint újra és újra hangsúlyozom, a zabpehely véleményem szerint szükség esetén abszolút elfogadható, mert nincs benne glutén és glikémiás tulajdonságai elég jók. Persze rendszeres fogyasztását továbbra sem ajánlom. Hasonló a helyzet a sajtokkal. Itthon soha nem fogyasztok sajtot, de szükség esetén kisebb rossznak tekintem.

Cézár saláta hagymalevessel

Az ebéd Párizsban nem gond, mert a franciáknál a saláta nemzeti eledelnek számít. Sok helyen árulnak Cézár salátát (csirkehús, sajt, saláta öntettel), a húsokhoz mindenhol lehet kérni krumpli helyett salátát. A jellegzetes turistamenü, amit olcsóságáért szeretnek a turisták, eleve valami salátával kezdődik,

Előétel: Tojás salátával (éhes voltam, és fotó előtt beleettem)

utána valami hús, salátával, és a végén általában választható desszertnek a gyümölcssaláta. Az étlapokon a csirke és kacsacombot a franciák csirkelábnak és kacsalábnak hívják!

Bocsi, már kicsit megrágtam.

Egyébként a rengeteg elhízott párizsi láttán bennem szertefoszlott az a korábbi évtizedekből származó kép, hogy a franciák egészségesen táplálkoznak. bár a statisztikák szerint még mindig náluk a legkevesebb az elhízott ember, az utcán nem ez volt a benyomásom. Az is feltűnő volt, hogy a rengeteg bevándorló közt aránytalanul több volt a súlyproblémával küzdő: ők az egészséges táplálkozás tradícióinak hiányában sokkal védtelenebbek a nyugati étrend csábításaival szemben.

 

Napközben narancsot ettünk, ha megéheztünk. A narancs jól cipelhető, a szomjat is oltja, sokáig eláll. Kávézni a Starbuckban érdemes, mert a kávéházakban és vendéglőkben általában színes melegvízet szolgálnak fel kávé gyanánt. Éppen ezért mindig vittem magammal kis üvegben neszkávét, és minden ilyen löttyöt feldúsítottam. A Starbuckokban egyébként szinte zavar támad, ha valaki kávét kér, mert a legtöbb vevő valami fagyiszerű, tejszínsapkával díszített édességet vásárol. Ez persze nem a Starbuck bűne, ők csak mennek a fogyasztói ízlés után. De javukra írom, hogy náluk kapható gyümölcssaláta is.

A franciáknál a paleo nem elterjedt irányzat, a bioboltokban még mindig a teljes kiőrlésű cuccok meg a szója a divat. A párizsi Shakespeare könyvesboltban egy könyvet találtam paleo témakörben, az is a paleo kritikája volt. Marlene Zuk 2013-as Paleofantasy könyvéről van szó. Megvettem, nem árt, ha megvan, netán egy paleoszkeptikus majd erre talál hivatkozni. A könyv - csak beleolvastam - ostoba és felületes, ugyanazt a nótát fújja, mint a paleót általában nem értők. Zuk, aki mellesleg nem egy buta nőszemély, több könyv szerzője, egyszerűen csak leragadt a "mit evett az ősember" érvelésnél, na meg, hogy a laktózt le tudjuk bontani, tehát akkor a tej okés.

Összességében a paleót simán lehet tartani külföldön is, ezt korábban, más országokban is megtapasztaltam. Érdemes kicsit rákészülni, különösen az első napok kedvéért, amíg fel nem fedezzük az adott ország/város lehetőségeit. Az élelmiszer ellátmányt nem ajánlatos kézipoggyászban vinni, mert a kukában fog landolni a szigorú ellenőrzések miatt.

dumcsi csak ugy 4

Szabad a pálya, dumcsi csak úgy 3.

Szabad a pálya, dumcsi csak úgy 2.

Szabad a pálya, dumcsi csak úgy

A rák és a ketogén étrend IX.folyt.

A rák és a ketogén étrend VIII.folyt.

A rák és a ketogén étrend VII.folyt.

A rák és a ketogén étrend VI.folyt.

A rák és a ketogén étrend V.folyt.

A rák és a ketogén étrend IV.folyt.

A rák és a ketogén étrend III.folyt.

A rák és a ketogén étrend III.folyt.

A rák és a ketogén étrend II.folyt.

A rák és a ketogén étrend I.folyt.

A rák és a ketogén étrend

Fontosnak érzem a téma megbeszélését, mert az emberek harmada-negyede rákban hal meg, az onkológia a betegek jó részének csak meghosszabbítja az életét, mivel maga az onkológiai kezelés okoz olyan károsodásokat, amelyek a rákos folyamat felgyorsulását és továbbterjedését eredményezi. Fontos azért is megbeszélnünk a ketogén étrend előnyeit és veszélyeit, mert a paleót vulgarizáló nézetek egyre terjednek, egyre több ember vált át ketogénre minden komoly indikáció nélkül, s kudarcaik mind a paleomozgalom kárára válnak.

A ketogén diéta története

Hugh Conklin oszteopata 1920-ban azzal a teóriával állt elő, hogy az epilepsziát a táplálékból képződő mérgek okozzák, és ebből arra következtetett, hogy a táplálékmegvonás hatásos kezelése az epilepsziának. Betegei 15-20 napon át éheztek és csak vizet ihattak. Aki ezt kibírta, annak epilepsziája valóban megszűnt vagy a rohamok száma jelentősen csökkent. Tudós elmék számára azonban két dolog már akkor is világos volt. Az epilepsziát nem mérgek okozzák, az éhezés tehát valami más okból hatásos. A Mayo klinika kutatói már következő évben bizonyították, hogy az éhezés során ketontestek képződnek, s az javít az epilepszián, hogy a sejtek cukor felhasználása helyett átállnak a ketogén üzemmódra. Éhezés nélkül úgy lehet a vérben magas ketontest szintet elérni, hogy az ember étrendje 3-4:1 arányban zsírt és fehérjét tartalmaz. A fehérje mértékét a test normál fehérjeszükségletének megfelelően állapították meg. A ketogén étrend nagy sikernek nézett elébe, azonban hamarosan felfedezték a phenytoint, majd a barbiturátokat és más, epilepsziában relatíve hatásosnak mutatkozó nyugtatókat, és ez egycsapásra kiszorította a ketogén étrendet az epilepszia kezeléséből. Az 1990-es években a ketogén étrend egy szerencsés fordulatnak köszönhetően vált ismét népszerűvé.  Jim Abraham hollywoodi producer kisfia csillapíthatatlan epilepsziában szenvedett, s Abraham nem akart ebbe belenyugodni. Kiderítette, hogy hajdanán a ketogén étrend milyen hatásos volt, és a John Hopkins kórházban kipróbálták, s a fiú meggyógyult.  Abraham ekkor létrehozta a Charlie Alapítványt, könyvet jelentetett meg a ketogénről és filmet készített a diéta hatásáról „Az első, hogy ne árts” címmel. A Charlie alapítvány hét kórházban lefolytatott vizsgálatot indított, melynek eredményét 1996-ban mutatták be az Amerikai Epilepszia Társaság konferenciáján.

150 gyermekből 7% teljesen rohammentessé vált, 20%-nak 90%-ban lecsökkent a rohamainak a száma. 6 évvel később a gyerekek már nem voltak a diétán, de 27%-uk gyógyszer nélkül rohammentes volt, vagy szórványos rohamuk volt. Ma a haladó epileptológusok álláspontja az, hogy ha két gyógyszer nem hat az epilepsziára, harmadikként a ketogén étrendet kell megpróbálni  (Freeman és mtsi., 2007). E kompromisszumos álláspontnál valószínűleg szerencsésebb a ketogént előbb kipróbálni, tekintve, hogy az epilepszia elleni gyógyszerek komoly mellékhatásokkal rendelkeznek.

Tévhitek a ketogén étrenddel kapcsolatban

Orvosok is, laikusok is össze szokták keverni a ketózist a ketoacidózissal. Előbbi egy evolúciósan kialakult normál működési mód éhezés vagy minimális szénhidrátbevitel esetén, utóbbi, a ketoacidózis egy életveszélyes állapot, amely 1-es típusú cukorbetegeknél szokott előállni az inzulin teljes hiánya miatt. Ezért az acetonos lehelet vagy a vizeletben található ketontestek nem feltétlen vészjelek. Az evolúció során két mechanizmus alakult ki a sejtek energiaellátására. Az egyik a szénhidrátokból kialakuló glukóz, ill. a májban és izmokban  elraktározott glikogén. Ez a szisztéma azonban csak 12-14 órán át képes a szervezet működését fenntartani. A ketogén étrend során ketontestek (aceton, acetoacetát és béta-hidroxibutiric sav) keletkeznek, amelyekből a sejtek energiát tudnak nyerni (Freeman és Kossoff, 2010). Ez a szisztéma akármeddig képes energiával ellátni a szervezetet, mint az eszkimók vagy a maszájok példája ezt remekül bizonyítja. Akár e két népcsoportra is hivatkozhatnék, de a vizsgálatok is azt mutatják, hogy csecsemőknél és kisgyerekeknél is jól alkalmazható a ketogén étrend (Freeman és Kossoff, 2010).

Amit fontos tudni annak, aki ketogénre akar átállni, hogy vagy fokozatosan érdemes, vagy bevett módszer az előtte való egy napos éhezés. Fontos az ásványi anyagok és vitaminok fokozott pótlása, hiszen a ketogén étrend e tekintetben komoly hiányokat idéz elő. Különösen fontos kálium citrátot fogyasztani, hogy a vesekövet elkerüljük (Freeman és Kossoff, 2010).

A ketogén diéta agyi hatásai ráirányították a figyelmet arra, hogy a ketogén étrend általában is pozitív hatású a neurodegeneratív betegségekben, mint pl. Alzheimer betegségben, Parkinson kórban, sztrók utáni állapotban, agysérülést követően (Balietti és mtsi., 2010).

A ketogén és a rák

Otto Warburg kétszeres orvosi Nobel díjas írta le a ráksejtek cukoréhségét és a mitokondriumok, azaz a sejtek energiagyárának megváltozott működését (Warburg és mtsi., 1927; Warburg, 1956). A ketontestekből a sejtek csak úgy tudnak energiát nyerni, ha megváltoztatják működésüket. Erre az átállásra a primitívebb ráksejtek nem képesek, ezért az éhezés és a ketogén étrend megfosztja a ráksejteket a tápláléktól (Seyfried és mtsi., 2009). Mivel az agydaganatok kezelése a legproblematikusabb és esetükben általában nagy a kiújulási hajlam és a halálozás, ezért a szerény klinikai kutatásban először ezt vették célba.

A daganatok cukorfüggését jól mutatja az alábbi grafikon: 

(Forrás: Seyfried és mtsi., 2012)

Linda Nebeling és csoportja 1995-ben két asztrocita daganatban szenvedő kislányon próbálták ki a ketogén diéta hatását. A kislányoknál a tumor cukorfelvétele 22%-kal csökkent, és az egyik kislány egy évig tünetmentes maradt (Nebeling és mtsi., 1995).

Egy másik humán klinikai esettanulmány szerint a rendkívül agresszív, több gócú glioblasztóma terjedését és növekedését sikerült jelentősen lelassítani (Zuccoli és mtsi., 2010).

Állatkísérletekben inkább bővelkedünk, és ezek eredménye, jellegüknél fogva, átvihetők az emberre. Állatkísérletekben Abdelwahab és munkatársai mutatták ki, hogy a ketogén étrend jelentősen megnöveli a sugárterápia hatását rosszindulatú glioma esetén (Abdelwahab és mtsi., 2012).

Victor Ho és csoportja 2011-ben számolt be állatkísérlet sorozatáról (Ho és mtsi., 2011). Alacsony szénhidrát-magas fehérje tartalmú étrendet hasonlították össze a nyugati típusú nagy szénhidráttartalmú étrenddel. Az egerekbe tumorsejteket oltottak, majd 8% szénhidrátot tartalmazó, ill. nyugati étrendre fogták őket. A daganatok jóval lassabban növekedtek az alacsony szénhidrátot fogyasztó csoportban.

(forrás: Ho és mtsi., 2011)

Kipróbálták különböző szénhidrátarányokkal, és azt találták, hogy minél alacsonyabb a szénhidrát, annál jobban lelassul a daganat növekedése.

Amikor a különféle étrendekkel kemoterápiás szert is párosítottak, az alacsony szénhidráttartalmú étrendek esetén jelentősen hatásosabb volt a kemoterápiás szer, ill. a Celebrex is, ami egy Cox-2 bénító, azaz gyulladásgátló szer (mint általában a ma kapható modern fájdalomcsillapítók).

A legfigyelemreméltóbb eredményük az volt, amikor olyan egértörzsön próbálták ki az alacsony szénhidráttartalmú étrendet, amely törzset a Her2 típusú, legagresszívebb mellrák spontán kialakulására tenyésztettek ki. Ezeknek az egereknek 70-80% esélyük van arra, hogy életük során mellrák alakuljon ki náluk. A nyugati étrenden tartott egerekben 1 éves korukra 50%-ban mellrák alakult ki, míg a 15% szénhidráttartalmú étrenden tartottak közül egynél sem alakult ki mellrák. Az egerek 32 hónapos élethossza alatt a nyugati étrenden élő egerek 70%-ban kialakult a mellrák, míg a másik csoportban csak 30%-os volt a rákkockázat.

Embereknél a BRCA1 és BRCA2 hibás gének ugyancsak 70-80%-os mellrák kockázatot képviselnek. Ezek a gének azonban évmilliók alatt nem szelektálódtak ki, mert nem okoztak mellrákot. Az askenázi zsidók körében ez a ráktípus igen gyakori, viszont a sovány, azaz alacsony kalórián élő askenázi nőknél jóval kisebb a mellrák kockázata (King és mtsi., 2003). Ez egybecseng az állatvizsgálatokkal: az alacsony szénhidráttartalmú étrenden a rákkockázat nagyon alacsony. (És akkor még a D-vitamin rákmegelőző hatásáról nem is beszéltünk!)

Thomas Seyfried és csoportja élen járnak a ketogén rákban való alkalmazásának kutatásában. 2012-es összefoglalójukban (Seyfried és mtsi., 2012) több fontos szempontot vetettek fel, amely a rák terápiájában alapvető.

Rámutattak arra, hogy a jelenlegi standard agytumor kezelési technikák jelentősen hozzájárulnak a páciensek túlélési idejének megrövidítéséhez. A agydaganatok sejtjei elsősorban cukorral és glutaminnal táplálkoznak. A szokásos beavatkozások,mint kemoterápia, besugárzás, sebészeti eljárások, jelentősen megnövelik a glutaminszintet az agyban, ami a tumor kiújulást és terjedést elősegíti. A sugárkezelés agyduzzanatot okozó hatását szteroidok (dexamethazon) adásával szokták kivédeni, ami viszont jelentősen megemeli a vércukorszintet, ami viszont serkenti a tumorok növekedését. Az IGF-1 szint (Inzulinszerű növekedési faktor) szoros függvénye a vércukorszintnek, és szintén serkenti a daganatok növekedését. A sebészeti beavatkozások után fellépő sebgyógyulás sejtosztódással történik, ez a megnövekedett vércukor és glutamin szint esetén elősegíti a tumorok újrakeletkezését.

A szerzők szerint a ketogén étrendet kalóriamegszorítással kell alkalmazni, a kalóriacsökkentés ugyanis egyfelől azokat a rákfajtákat is visszaszorítja, amelyekre a ketogén étrend önmagában hatástalan volna, másfelől a kalória csökkentett étrend gátolja a rák terjedésében fontos szerepet játszó új ér képződést. A kalóriacsökkentett táplálkozás serkenti az apoptózist (programozott sejthalált), ami azért fontos, mert ez nem jár gyulladással. A gyulladás serkenti a rák növekedését, a kalóriacsökkentett étrend viszont kifejezetten más mechanizmusokon keresztül is csökkenti a gyulladáskeltő faktorok szintjét.

Az alábbi ábrán a ketogénre rosszul reagáló agytumor típus növekedését hasonlították össze ketogén és nyugati étrend mellett, ill. mindkét étrendben a kalóriacsökkentés hatását is vizsgálták.

(forrás: Seyfried és mtsi., 2012)

Ennek ellenére, más megfontolásokból, nem egyszerűen a kalóriacsökkentést javasolják, hanem a ketogénnel kombinált kalóriacsökkentést, ugyanis a ketogén csökkenti a glutamin szintet is, és más rákellenes mechanizmusokat is beindít.

Összefoglalva az eredményeket, a ketogén étrend, még inkább a kalóriacsökkentéssel párosuló ketogén étrend jelentősen megnöveli a gyógyulási esélyt, kombinálva a különféle szükséges kezelésekkel. A rák megelőzésében az alacsony szénhidráttartalmú étrendnek, mint pl. a paleolit táplálkozásnak kitüntetett szerepe van. Fontos szem előtt tartani, hogy a rák megelőzésben ill. kezelésben kitüntetett szerepe van a D-vitaminnak is. Sajnos, aki az étrend rákellenes hatását vizsgálja, elfelejtkezik a D-vitamin tumorgátló hatásáról, aki meg a D-vitaminkutatásban van otthon, az nem tud az étrendi hatásokról. A kettő kombinációja vezet igazán sikerre. 

A paleo és a férfitermékenység-folytatás 6.