1992-ben jelent meg Elisabeth Carlsen és munkatársai
elemzése, amely 1938 és 1990 közt megjelent 61 spermakoncentrációt és
ondómennyiséget mérő vizsgálatot ölelt fel (Carlsen és mtsi., 1992). Az eredmények meglehetősen riasztók voltak,
mert 50 év alatt mind az ondó mennyisége, mint a spermaszám jelentős csökkenést
mutatott. Az 1 ml-re eső spermaszám 113 millióról 66 millióra csökkent.
(forrás: Carlsen és mtsi., 1992)
Ezzel a folyamattal párhuzamosan kettő-négyszeresére
nőtt a hererákok száma és gyakorivá vált a rejtett heréjűség és a húgycső
kivezetési rendellenességek száma. A termékenységi és férfi nemiszerv fejlődési
rendellenességek oka a magzati életben a magzatot ért fejlődést megzavaró
hormonhatások. A rejtett heréjűség egy vizsgálat szerint 1950 és 1980 közt
ötszörösére nőtt. A férfi nemi és vizeletkiválasztó szervek rendellenes
fejlődéséért a hormonális működéseket megzavaró tényezőket teszik felelőssé.
Ezek egy része a hormonszerű hatásokat imitáló vegyi anyagok, pl. az un.
Xenoösztrogének, amelyek a rovarírtószerek, a műanyag palackok, stb. bomlásakor
keletkeznek (Mostafa és mtsi., 2007).
Nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben ne váljunk se
fatalistává, se paranoiddá. Fatalista az, aki azt gondolja, ezek a hatások végzetszerűen
kikerülhetetlenek, tehát nem is érdemes tenni ellenük semmit, a paranoid
reakció pedig az, amikor az emberek válogatás nélkül mindennel szemben
gyanakvóvá válnak.
A paleolit táplálkozás kapcsán mindig azt
hangsúlyozom, hogy ez az ősi táplálkozás rekonstrukciója, nem pedig
megismétlése, azaz a modern környezetben a ma beszerezhető tápanyagokból
próbáljuk közelíteni az ősi táplálkozást. Mint az alábbiakban rámutatok, a
nyugati táplálkozás számos olyan élelmi anyagot tartalmaz, amely felelős a férfi
nemi szervek fejlődését és funkcióit károsító hatásokért, vagyis önmagában nem
magyarázza meg a férfi termékenység csökkenését a környezeti vegyi ártalom.
Korlátozott lehetőségeink vannak a xenoösztrogének hatásait kivédeni, bár még
ez sem reménytelen, hiszen a fordított ozmózissal szűrt víz már nem tartalmaz
vegyi szennyeződést, és ennek fogyasztásával elkerülhető pl. a műanyag palackos
ásványvíz fogyasztás is. Hasonló körültekintéssel más xenoösztrogén hatások is
csökkenthetők. Ami igazán kivédhető azonban, az a nyugati táplálkozás káros
hatása. Az alábbiakban valójában csak megismétlem a paleo táplálkozás
ajánlásait, de konkrétan bemutatom, hogy a paleolit táplálkozás által nem
ajánlott makrotápanyagok miként okozzák a férfi termékenység csökkenését.
A legáltalánosabb hatások felöl közelítve a
problémához, egy 2008-ban megjelent vizsgálatban 526, meddőségi klinikán kezelt
férfi adatain mutatták ki, hogy az alacsony spermaszám és a spermák
mozgékonysága fordított kapcsolatban áll az elhízottsággal. Míg a normál
súlyúak közt 5.3%-ban fordult elő kórosan alacsony spermaszám, addig az
elhízottak (BMI nagyobb, mint 30 kg/m2) közt ez az arány már 15.5%-os volt
(Hammoud és mtsi., 2008). A gyengén mozgó spermák a normál súlyúak 4.3%-át, az
elhízottak 13.3%-át jellemezte. Az elhízás alacsony tesztoszteron és magas
ösztrogénszintet eredményez, s ez a kettős hatás vezet a spermaképzés
zavaraihoz. A kedvezőtlen irányban megváltozott hormonszinteket az
inzulinrezisztencia idézi elő férfiakban is, akárcsak nőknél a Policisztás
Ovárium Szindrómában (Tsai és mtsi., 2004). Az inzulinrezisztencia
növekedésével arányosan csökken férfiakban a tesztoszteronszint (Tsai és mtsi.,
2004).
(forrás: Tsai és mtsi., 2004).
Jól tudjuk, hogy az inzulinrezisztenciát a gyorsan
felszívódó szénhidrátok okozzák, azáltal, hogy túlságosan megemelik a
vércukorszintet és az inzulinszintet, cukor túlkínálat alakul ki a sejteknél,
és a szervezet a fölös cukrot végül a zsírszövetekben tárolja el. Az elhízás
következtében kialakult szervezetszintű gyulladás pedig tovább fokozza az
inzulinrezisztenciát, ami végül gyakran vezet el a cukorbetegséghez. Mindezek
fényében nem meglepő az a legfrissebb eredmény, miszerint a gyorsan felszívódó
szénhidrátok fogyasztása csökkenti a spermaszámot, nyilván azért, mert a
növekvő finomított szénhidrátok fogyasztása inzulinrezisztenciát és gyulladást
eredményez, ami a tesztoszteronszint csökkenéséhez vezet. A vizsgálat azért is
figyelemreméltó, mert 20 éves, egészséges, heti átlagosan 11 óra kemény
sporttevékenységet végző férfiakon végezték. Négy csoportba osztották a
szénhidrátfogyasztás növekvő mértéke alapján a férfiakat. A legkevesebb
szénhidrátot fogyasztóknak 49 millió/ml, a legtöbb szénhidrátot fogyasztóknak
35 millió/ml volt a spermakoncentrációja. A glikémiás telitettséget nézve, a
legalacsonyabb glikémiás telítettségű szénhidrátokat fogyasztóknak átlagosan 59
millió/ml, a legnagyobb glikémiás telítettségű ételeket fogyasztóknál 32
millió/ml volt a spermakoncentráció (Chavarro és mtsi., 2012). Mi lehetne az
eredmény idősebb (tehát eleve alacsonyabb tesztoszteronszintű), keveset mozgó
férfiakon?
Közbevetőleg itt jegyezném meg, hogy a prosztata
megnagyobbodás, mint jellegzetes férfiprobléma magyarázata is valószínűleg
orvostudományi mítosz, ugyanis jelenleg a kumulatív tesztoszteronhatással
magyarázzák, hogy az élet dereka után kezd a probléma megjelenni, de mégis csak
furcsa, hogy amikor csökkenni kezd a tesztoszteronszint, pont akkor kezdődnek a
prosztata problémák, holott fordítva volna logikus. A mai kezelések a
tesztoszteronhatást igyekeznek csökkenteni. Ez valószínűleg tévedés, valójában
a növekvő ösztrogénszint, a növekedési faktorok (inzulinszint) és a magas
vércukorszint serkenti fokozott növekedésre a prosztatát. (A D-vitamin hiányról
most nem is beszélve.)
A paleolit táplálkozás várható pozitív hatását
vetíti előre az az elemzés is, amely a spermák mozgékonysága és az étrend közt
mutatott ki kapcsolatot. Audrey Gaskins és munkatársai faktoranalízissel két
étrend típust különítettek el a vizsgálati személyek étrendjében, a nyugatit és
a tradicionálist. A nyugatit nem kell bemutatni, a tradicionális étrend pedig
lényegében egy jelentős lépés a paleó irányába, azzal a különbséggel, hogy
tartalmaz teljes kiőrlésű gabonaféléket, hüvelyeseket. A tradicionális étrendet
követők spermáiban szignifikánsan több gyorsan mozgó spermium volt található (Gaskins
és mtsi., 2012). Ha összevetjük a kétfajta étrendet követők átlagos adatait,
akkor bizony jogos a következtetés, hogy az itt tradicionálisnak nevezett
étrend sem optimális, ugyanis a résztvevők testtömeg indexe 25 kg/m2 körüli
(megegyezett a nyugati étrenden élőkével), és pl. attól függően, mennyire
követték a tradicionális étrendi elveket, napi 13-23 dekagramm cukrot is
elfogyasztottak, ami elég elképesztő mennyiség. Vagyis – csak ezt a két adatot
kiragadva – a tradicionális étrend paleóra cserélése valószínűleg még
markánsabb különbséget hozna létre a sperma minőségében.
A paleolit étrend nagy problémának tekinti a növényi
olajok fogyasztását és az omega-3 hiányt. A növényi olajokkal nem csak az
omega-6, hanem a transzzsírtartalom is a probléma. Mohammad Reza Safarinejad és mtsi. 2010-es
vizsgálatában a meddő férfiak vérében és spermájában sokkal magasabb volt az
omega-6 szintje, míg a termékeny férfiakban az omega-3 volt szignifikánsan
magasabb szinten. Az omega-6 szinttel arányosan csökkent a sperma
koncentrációja, a spermiumok mozgékonysága és nőtt a rendellenes alakú
spermiumok száma (Safarinejad és mtsi., 2010). Az omega-3 szerepét a spermaképzésben jól bizonyította
az a vizsgálat, amelyben spermaképzés zavarában szenvedő férfiaknak omega-3-at
vagy placebót adva, az omega-3 csoportban a spermák száma 32 millióról 62
millióra, a koncentráció pedig 15.6 millió/ml-ről 28.7 millió/ml-re nőtt (Safarinejad,
2011). Egy másik vizsgálat azt bizonyította, hogy a
spermiumokban található transzzsír mennyiségével fordítottan arányos a sperma
koncentráció, azaz a magas transzzsír bevitel, ami a nyugati étrendre jellemző,
csökkenti a spermiumok számát (Chavarro és mtsi., 2011).
A tejet a paleolit étrendben több okból sem ajánljuk.
A sok tényező közül itt kiemelném a magas hormontartalmat. Több vizsgálat
rámutatott arra, hogy a prosztatarák és a tej és tejtermék fogyasztás közt
szoros kapcsolat van, s 13 ilyen vizsgálat elemzése 13%-os kockázatnövekedést
mutatott ki (Qin és mtsi., 2007). A csak sajtokat vizsgáló kutatásokból 18%-os
kockázatnövekedést kalkuláltak. Ez alátámasztja azt az intelmet, hogy sajtból
is csak módjával egyen az, aki paleo étrend szerint táplálkozik. Egy fogyasztási statisztikákon alapuló
vizsgálat szintén szoros kapcsolatot mutatott ki a tej és a sajtfogyasztás és a
prosztata és hererák gyakorisága között (Ganmaa és mtsi., 2002). Davaasambuu
Ganmaa egy másik tanulmányának ismertetése olvasható a webszájton (Az ösztrogénkapcsolat tej és mellrák között ).
A mongol származású amerikai kutatónő rámutatott
arra, hogy a szabadon legeltetett marhák tejében kevés ösztrogén van, mert
amikor az állat vemhes lesz, majd szül, nem fogyasztják a tejét, míg a nyugati
országokban a tejelő tehenek az év tíz hónapjában adnak tejet, és ebből 7
hónapon át vemhesen tejelnek, amely időszak alatt a tejben normál
ösztrogénszint ezerszeresére nő. Egy 2012-es vizsgálat azt is igazolta, hogy a
tej- és tejtermékfogyasztással arányosan csökken a spermaszám és sperma
mozgékonyság (Afeiche és mtsi., 2012).
A szójafogyasztást is ellenzi a paleolit táplálkozási rendszer, s a Tények-tévhitek webszájton a szója káros
hatásairól több cikk is olvasható lásd. Szója cikkek). Jelen cikk tárgya szempontjából a szója fitoösztrogén
tartalma tűnik meghatározónak. Jorge Chavarro és mtsi. 2008-as vizsgálata bizonyította, hogy a
szójafogyasztással arányosan csökken a spermaszám (Chavarro és mtsi., 2008). A szerzők tárgyalják azt a szokásos ellenvetést, hogy Ázsiában sok szóját fogyasztanak, és rámutatnak arra, hogy a vizsgálatok szerint az ázsiai férfiaknak kisebb a heremérete, és a spermiumokat termelő sejtek száma is kisebb, s ennek
megfelelően a sperma koncentrációjuk is kisebb.Aggodalmat szokott kelteni még a húsokban található hormonmaradványok (Mendiola és mtsi., 2009). Némi megnyugvást kelthet az, hogy Európában és Magyarországon az állatok hormonkezelése tilos, továbbá, hogy a húsok grillezése 50%-kal, sütése 36%-kal csökkenti az amúgy is alacsony hormonszinteket (Zeitou, 2011) (lásd még: Húsok hormontartalma ).
Ezzel az
összefoglalóval egy –bár nem jelentéktelen- részprobléma elemzésén keresztül is
bizonyítani tudtam, hogy a paleolit táplálkozás elvei helytállóak. Fontosnak
tartom leszögezni, hogy a paleolit táplálkozásnak nem az ősember táplálkozása,
hanem a mai is fellelhető természeti népek étrendje a modellje. Ezek a népek
sokáig élnek (tovább, mint a magyar ember) és mentesek minden civilizációs
betegségtől. A paleolit táplálkozás azonban rekonstrukció, mivel ipari
környezetben élünk, élelmi anyagaink nem tartalmazzák már olyan mennyiségben a
nyomelemeket és vitaminokat, mint természetes körülményeink között. Ezért
elengedhetetlen, hogy a hiányzó nyomelemeket és vitaminokat paleolit étrend
mellett is pótoljuk. Hogy visszatérjek a „cseppben a tenger” vizsgálati
módszerhez, meddőséggel küzdő férfiaknál és nőknél jelentős eredményt lehet
elérni vitaminok (A, C, E, folsav vitaminok) adásával (Ross és mtsi., 2010),
valamint cink adásával (Colagar és mtsi., 2009). A vitaminok pótlása (lásd. még
D-vitamin kérdés, szelén, K2) rendkívül fontos, mert táplálékainkban ezek már
csak nyomokban lelhetők fel. Ráadásul a természeti emberhez képest jóval
nagyobb az igényünk a környezeti ártalmak miatt.
Felhasznált
irodalom
- Afeiche,
M.; Mendiola, J.; Jorgensen, N.; Swan, S.H.; Chavarro, J.E.: Dairy food
intake in relation to semen quality among active young men. Fertility and
Sterility, Volume 98, Issue 3, Supplement, September 2012, Page S41
- Carlsen E,
Giwercman A, Keiding N, Skakkebaek NE. Evidence for decreasing quality of
semen during past 50 years. BMJ. 1992 Sep 12;305(6854):609-13.
- Chavarro
JE, Toth TL, Sadio SM, Hauser R. Soy food and isoflavone intake in
relation to semen quality parameters among men from an infertility clinic.
Hum Reprod. 2008 Nov;23(11):2584-90.
- Chavarro, J.E.;
Afeiche, M.; Mendiola, J.; Jorgensen, N.; Swan, S.: Carbohydrate intake
and semen quality among young men Fertility and Sterility, Volume 98,
Issue 3, Supplement, September 2012, Page S47
- Chavarro,
J.E.; Furtado, J; Toth, TL; Ford, J; Keller, M; Campos, H; Hauser, R:
Trans–fatty acid levels in sperm are associated with sperm concentration
among men from an infertility clinic Fertility and Sterility, Volume 95,
Issue 5, April 2011, Pages 1794-1797
- Colagar AH,
Marzony ET, Chaichi MJ. Zinc levels in seminal plasma are associated with
sperm quality in fertile and infertile men. Nutr Res. 2009 Feb;29(2):82-8.
- Ganmaa D,
Li XM, Wang J, Qin LQ, Wang PY, Sato A. Incidence and mortality of
testicular and prostatic cancers in relation to world dietary practices.
Int J Cancer. 2002 Mar 10;98(2):262-7.
- Gaskins AJ,
Colaci DS, Mendiola J, Swan SH, Chavarro JE.: Dietary patterns and semen
quality in young men. Hum Reprod. 2012 Oct;27(10):2899-907.
- Hammoud AO,
Wilde N, Gibson M, Parks A, Carrell DT, Meikle AW. Male obesity and
alteration in sperm parameters. Fertil Steril. 2008 Dec;90(6):2222-5
- Mendiola J,
Torres-Cantero AM, Moreno-Grau JM, Ten J, Roca M, Moreno-Grau S, Bernabeu
R. Food intake and its relationship with semen quality: a case-control
study. Fertil Steril. 2009 Mar;91(3):812-8.
- Mostafa,RM.;
Mirghani, Z.; Moustafa ,K.M.; Moustafa ,Y.M.; El Hefnawi, M.H.: New
Chapter in old story : endocrine disruptors and male reproductive system.
Journal of Medical Sciences Research, 1 (2): 33-42, 2007
- Qin LQ, Xu
JY, Wang PY, Tong J, Hoshi K. Milk consumption is a risk factor for
prostate cancer in Western countries: evidence from cohort studies. Asia
Pac J Clin Nutr. 2007;16(3):467-76.
- Ross C,
Morriss A, Khairy M, Khalaf Y, Braude P, Coomarasamy A, El-Toukhy T. A
systematic review of the effect of oral antioxidants on male infertility.
Reprod Biomed Online. 2010 Jun;20(6):711-23.
- Safarinejad
MR, Hosseini SY, Dadkhah F, Asgari MA. Relationship of omega-3 and omega-6
fatty acids with semen characteristics, and anti-oxidant status of seminal
plasma: a comparison between fertile and infertile men. Clin Nutr. 2010
Feb;29(1):100-5.
- Safarinejad
MR. Effect of omega-3 polyunsaturated fatty acid supplementation on semen
profile and enzymatic anti-oxidant capacity of seminal plasma in infertile
men with idiopathic oligoasthenoteratospermia: a double-blind,
placebo-controlled, randomised study. Andrologia. 2011 Feb;43(1):38-47.
- Tsai EC,
Matsumoto AM, Fujimoto WY, Boyko EJ. Association of bioavailable, free,
and total testosterone with insulin resistance: influence of sex
hormone-binding globulin and body fat. Diabetes Care. 2004
Apr;27(4):861-8.
- Zeitou, MM:
Effect of cooking on the residues of natural sex steroid hormones in local
and imported meats and meat products in Al-Qassim Region. Journal of
Agricultural and Veterinary Sciences. Qassim University. Vol. 4, No. 2,
(2011) pp:83-92