2013. január 30., szerda
2013. január 23., szerda
2013. január 16., szerda
A rák és a ketogén étrend
Fontosnak érzem a téma megbeszélését, mert az emberek
harmada-negyede rákban hal meg, az onkológia a betegek jó részének csak
meghosszabbítja az életét, mivel maga az onkológiai kezelés okoz olyan
károsodásokat, amelyek a rákos folyamat felgyorsulását és továbbterjedését
eredményezi. Fontos azért is megbeszélnünk a ketogén étrend előnyeit és
veszélyeit, mert a paleót vulgarizáló nézetek egyre terjednek, egyre több ember
vált át ketogénre minden komoly indikáció nélkül, s kudarcaik mind a
paleomozgalom kárára válnak.
A ketogén
diéta története
Hugh Conklin oszteopata 1920-ban azzal a teóriával
állt elő, hogy az epilepsziát a táplálékból képződő mérgek okozzák, és ebből
arra következtetett, hogy a táplálékmegvonás hatásos kezelése az epilepsziának.
Betegei 15-20 napon át éheztek és csak vizet ihattak. Aki ezt kibírta, annak
epilepsziája valóban megszűnt vagy a rohamok száma jelentősen csökkent. Tudós
elmék számára azonban két dolog már akkor is világos volt. Az epilepsziát nem
mérgek okozzák, az éhezés tehát valami más okból hatásos. A Mayo klinika
kutatói már következő évben bizonyították, hogy az éhezés során ketontestek
képződnek, s az javít az epilepszián, hogy a sejtek cukor felhasználása helyett
átállnak a ketogén üzemmódra. Éhezés nélkül úgy lehet a vérben magas ketontest
szintet elérni, hogy az ember étrendje 3-4:1 arányban zsírt és fehérjét
tartalmaz. A fehérje mértékét a test normál fehérjeszükségletének megfelelően
állapították meg. A ketogén étrend nagy sikernek nézett elébe, azonban
hamarosan felfedezték a phenytoint, majd a barbiturátokat
és más, epilepsziában relatíve hatásosnak mutatkozó nyugtatókat, és ez
egycsapásra kiszorította a ketogén étrendet az epilepszia kezeléséből. Az
1990-es években a ketogén étrend egy szerencsés fordulatnak köszönhetően vált
ismét népszerűvé. Jim Abraham hollywoodi
producer kisfia csillapíthatatlan epilepsziában szenvedett, s Abraham nem akart
ebbe belenyugodni. Kiderítette, hogy hajdanán a ketogén étrend milyen hatásos
volt, és a John Hopkins kórházban kipróbálták, s a fiú meggyógyult. Abraham ekkor létrehozta a Charlie Alapítványt,
könyvet jelentetett meg a ketogénről és filmet készített a diéta hatásáról „Az
első, hogy ne árts” címmel. A Charlie alapítvány hét kórházban lefolytatott
vizsgálatot indított, melynek eredményét 1996-ban mutatták be az Amerikai
Epilepszia Társaság konferenciáján.
150 gyermekből 7% teljesen rohammentessé vált,
20%-nak 90%-ban lecsökkent a rohamainak a száma. 6 évvel később a gyerekek már
nem voltak a diétán, de 27%-uk gyógyszer nélkül rohammentes volt, vagy
szórványos rohamuk volt. Ma a haladó epileptológusok álláspontja az, hogy ha
két gyógyszer nem hat az epilepsziára, harmadikként a ketogén étrendet kell
megpróbálni (Freeman és mtsi., 2007). E
kompromisszumos álláspontnál valószínűleg szerencsésebb a ketogént előbb
kipróbálni, tekintve, hogy az epilepszia elleni gyógyszerek komoly
mellékhatásokkal rendelkeznek.
Tévhitek
a ketogén étrenddel kapcsolatban
Orvosok is, laikusok is össze szokták keverni a
ketózist a ketoacidózissal. Előbbi egy evolúciósan kialakult normál működési
mód éhezés vagy minimális szénhidrátbevitel esetén, utóbbi, a ketoacidózis egy
életveszélyes állapot, amely 1-es típusú cukorbetegeknél szokott előállni az
inzulin teljes hiánya miatt. Ezért az acetonos lehelet vagy a vizeletben
található ketontestek nem feltétlen vészjelek. Az evolúció során két
mechanizmus alakult ki a sejtek energiaellátására. Az egyik a szénhidrátokból
kialakuló glukóz, ill. a májban és izmokban
elraktározott glikogén. Ez a szisztéma azonban csak 12-14 órán át képes
a szervezet működését fenntartani. A ketogén étrend során ketontestek (aceton,
acetoacetát és béta-hidroxibutiric sav) keletkeznek, amelyekből a sejtek
energiát tudnak nyerni (Freeman és Kossoff, 2010). Ez a szisztéma akármeddig
képes energiával ellátni a szervezetet, mint az eszkimók vagy a maszájok
példája ezt remekül bizonyítja. Akár e két népcsoportra is hivatkozhatnék, de a
vizsgálatok is azt mutatják, hogy csecsemőknél és kisgyerekeknél is jól
alkalmazható a ketogén étrend (Freeman és Kossoff, 2010).
Amit fontos tudni annak, aki ketogénre akar átállni,
hogy vagy fokozatosan érdemes, vagy bevett módszer az előtte való egy napos
éhezés. Fontos az ásványi anyagok és vitaminok fokozott pótlása, hiszen a
ketogén étrend e tekintetben komoly hiányokat idéz elő. Különösen fontos kálium
citrátot fogyasztani, hogy a vesekövet elkerüljük (Freeman és Kossoff, 2010).
A ketogén diéta agyi hatásai ráirányították a
figyelmet arra, hogy a ketogén étrend általában is pozitív hatású a
neurodegeneratív betegségekben, mint pl. Alzheimer betegségben,
Parkinson kórban, sztrók utáni állapotban, agysérülést követően (Balietti és
mtsi., 2010).
A
ketogén és a rák
Otto Warburg kétszeres orvosi Nobel díjas írta le a
ráksejtek cukoréhségét és a mitokondriumok, azaz a sejtek energiagyárának
megváltozott működését (Warburg és mtsi., 1927; Warburg, 1956). A
ketontestekből a sejtek csak úgy tudnak energiát nyerni, ha megváltoztatják
működésüket. Erre az átállásra a primitívebb ráksejtek nem képesek, ezért az
éhezés és a ketogén étrend megfosztja a ráksejteket a tápláléktól (Seyfried és
mtsi., 2009). Mivel az agydaganatok kezelése a legproblematikusabb és esetükben
általában nagy a kiújulási hajlam és a halálozás, ezért a szerény klinikai
kutatásban először ezt vették célba.
A daganatok cukorfüggését jól mutatja az alábbi
grafikon:
(Forrás: Seyfried
és mtsi., 2012)
Linda Nebeling és csoportja 1995-ben két
asztrocita daganatban szenvedő kislányon próbálták ki a ketogén diéta hatását. A
kislányoknál a tumor cukorfelvétele 22%-kal csökkent, és az egyik kislány egy
évig tünetmentes maradt (Nebeling és mtsi., 1995).
Egy másik humán klinikai esettanulmány szerint a
rendkívül agresszív, több gócú glioblasztóma terjedését és növekedését sikerült
jelentősen lelassítani (Zuccoli és mtsi., 2010).
Állatkísérletekben inkább bővelkedünk, és ezek
eredménye, jellegüknél fogva, átvihetők az emberre. Állatkísérletekben
Abdelwahab és munkatársai mutatták ki, hogy a ketogén étrend jelentősen
megnöveli a sugárterápia hatását rosszindulatú glioma esetén (Abdelwahab és
mtsi., 2012).
Victor Ho és csoportja 2011-ben számolt be
állatkísérlet sorozatáról (Ho és mtsi., 2011). Alacsony szénhidrát-magas
fehérje tartalmú étrendet hasonlították össze a nyugati típusú nagy
szénhidráttartalmú étrenddel. Az egerekbe tumorsejteket oltottak, majd 8%
szénhidrátot tartalmazó, ill. nyugati étrendre fogták őket. A daganatok jóval
lassabban növekedtek az alacsony szénhidrátot fogyasztó csoportban.
(forrás: Ho és
mtsi., 2011)
Kipróbálták különböző szénhidrátarányokkal, és azt
találták, hogy minél alacsonyabb a szénhidrát, annál jobban lelassul a daganat
növekedése.
Amikor a különféle étrendekkel kemoterápiás szert is
párosítottak, az alacsony szénhidráttartalmú étrendek esetén jelentősen
hatásosabb volt a kemoterápiás szer, ill. a Celebrex is, ami egy Cox-2 bénító,
azaz gyulladásgátló szer (mint általában a ma kapható modern
fájdalomcsillapítók).
A legfigyelemreméltóbb eredményük az volt, amikor
olyan egértörzsön próbálták ki az alacsony szénhidráttartalmú étrendet, amely
törzset a Her2 típusú, legagresszívebb mellrák spontán kialakulására
tenyésztettek ki. Ezeknek az egereknek 70-80% esélyük van arra, hogy életük
során mellrák alakuljon ki náluk. A nyugati étrenden tartott egerekben 1 éves
korukra 50%-ban mellrák alakult ki, míg a 15% szénhidráttartalmú étrenden
tartottak közül egynél sem alakult ki mellrák. Az egerek 32 hónapos élethossza
alatt a nyugati étrenden élő egerek 70%-ban kialakult a mellrák, míg a másik
csoportban csak 30%-os volt a rákkockázat.
Embereknél a BRCA1 és BRCA2 hibás gének ugyancsak 70-80%-os
mellrák kockázatot képviselnek. Ezek a gének azonban évmilliók alatt nem
szelektálódtak ki, mert nem okoztak mellrákot. Az askenázi zsidók körében ez a
ráktípus igen gyakori, viszont a sovány, azaz alacsony kalórián élő askenázi
nőknél jóval kisebb a mellrák kockázata (King és mtsi., 2003). Ez egybecseng az
állatvizsgálatokkal: az alacsony szénhidráttartalmú étrenden a rákkockázat
nagyon alacsony. (És akkor még a D-vitamin rákmegelőző hatásáról nem is
beszéltünk!)
Thomas Seyfried és
csoportja élen járnak a ketogén rákban való alkalmazásának kutatásában. 2012-es
összefoglalójukban (Seyfried és mtsi., 2012) több fontos
szempontot vetettek fel, amely a rák terápiájában alapvető.
Rámutattak arra, hogy a jelenlegi standard agytumor
kezelési technikák jelentősen hozzájárulnak a páciensek túlélési idejének
megrövidítéséhez. A agydaganatok sejtjei elsősorban cukorral és glutaminnal
táplálkoznak. A szokásos beavatkozások,mint kemoterápia, besugárzás, sebészeti
eljárások, jelentősen megnövelik a glutaminszintet az agyban, ami a tumor kiújulást és terjedést elősegíti. A sugárkezelés agyduzzanatot okozó hatását
szteroidok (dexamethazon) adásával szokták kivédeni, ami viszont jelentősen
megemeli a vércukorszintet, ami viszont serkenti a tumorok növekedését. Az
IGF-1 szint (Inzulinszerű növekedési faktor) szoros függvénye a
vércukorszintnek, és szintén serkenti a daganatok növekedését. A sebészeti
beavatkozások után fellépő sebgyógyulás sejtosztódással történik, ez a
megnövekedett vércukor és glutamin szint esetén elősegíti a tumorok
újrakeletkezését.
A szerzők szerint a ketogén étrendet
kalóriamegszorítással kell alkalmazni, a kalóriacsökkentés ugyanis egyfelől
azokat a rákfajtákat is visszaszorítja, amelyekre a ketogén étrend önmagában
hatástalan volna, másfelől a kalória csökkentett étrend gátolja a rák
terjedésében fontos szerepet játszó új ér képződést. A kalóriacsökkentett
táplálkozás serkenti az apoptózist (programozott sejthalált), ami azért fontos,
mert ez nem jár gyulladással. A gyulladás serkenti a rák növekedését, a
kalóriacsökkentett étrend viszont kifejezetten más mechanizmusokon keresztül is
csökkenti a gyulladáskeltő faktorok szintjét.
Az alábbi ábrán a ketogénre rosszul reagáló agytumor
típus növekedését hasonlították össze ketogén és nyugati étrend mellett, ill.
mindkét étrendben a kalóriacsökkentés hatását is vizsgálták.
(forrás: Seyfried és mtsi.,
2012)
Ennek ellenére, más megfontolásokból, nem egyszerűen
a kalóriacsökkentést javasolják, hanem a ketogénnel kombinált
kalóriacsökkentést, ugyanis a ketogén csökkenti a glutamin szintet is, és más
rákellenes mechanizmusokat is beindít.
Összefoglalva
az eredményeket, a ketogén étrend, még inkább a kalóriacsökkentéssel párosuló
ketogén étrend jelentősen megnöveli a gyógyulási esélyt, kombinálva a különféle
szükséges kezelésekkel. A rák megelőzésében az alacsony szénhidráttartalmú
étrendnek, mint pl. a paleolit táplálkozásnak kitüntetett szerepe van. Fontos
szem előtt tartani, hogy a rák megelőzésben ill. kezelésben kitüntetett szerepe
van a D-vitaminnak is. Sajnos, aki az étrend rákellenes hatását vizsgálja,
elfelejtkezik a D-vitamin tumorgátló hatásáról, aki meg a D-vitaminkutatásban
van otthon, az nem tud az étrendi hatásokról. A kettő kombinációja vezet igazán
sikerre.
2013. január 9., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bloghasználat
Kedves Blogosok!
Közös szabályunk, hogy mindig a legutolsó komment után írjuk a következőt, s nem használjuk az egyes kommentek alatt található "Válasz" lehetőséget.